KÖZBESZERZÉSI TANÁCSADÁS

Ügyvédi irodánk széleskörű tapasztalatokkal rendelkező, felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó ügyvédeink közreműködésével nyújt szakszerű közbeszerzési tanácsadást mind ajánlatkérők, mind ajánlattevők részére.

Szakértőink segítséget nyújtanak a gyakran változó közbeszerzési törvény jogszerű alkalmazásában, folyamatosan figyelemmel kísérik és alkalmazzák a vonatkozó rendeletek módosulásait, a Közbeszerzési Hatóság ajánlásait és útmutatóit, a Közbeszerzési Döntőbizottság joggyakorlatát.

Ajánlatkérők részére vállalunk eseti tanácsadást, vagy a közbeszerzési eljárás teljes körű lebonyolítását, mely különösen az alábbiakat foglalja magában:

  • a beszerzés közbeszerzési törvény hatálya alá tartozásának vizsgálata,
  • a közbeszerzés becsült értékének megállapítása az egybeszámítási szabályok alkalmazásával,
  • ajánlatkérővel együttműködve a közbeszerzési eljárás típusának kiválasztása,
  • a részajánlattételi lehetőség vizsgálata,
  • ajánlatkérővel együttműködve az értékelési szempontrendszer kialakítása,
  • az ajánlati felhívás és a dokumentáció elkészítése,
  • az ajánlati felhívás feladása a Közbeszerzési Értesítőbe, a Közbeszerzési Értesítő szerkesztőbizottsága előtti eljárás,
  • a kiegészítő tájékoztatások tartalmának koordinálása, végleges szövegének elkészítése,
  • a beérkezett ajánlatok bontása, bontási jegyzőkönyv elkészítése,
  • ajánlatok feldolgozása, értékelésre előkészítése,
  • döntés előkészítő anyag elkészítése,
  • bírálati összegzések, tájékoztatók elkészítése,
  • közreműködés a szerződéskötés lebonyolításában,
  • esetleges szerződésmódosításra vonatkozó igény indokoltságának és szabályszerűségének vizsgálata,
  • képviselet jogorvoslati eljárásban.

Ajánlattevők részére nyújtott szolgáltatásaink:

  • az ajánlati felhívás és a dokumentáció áttekintése, az alkalmassági feltételeknek való megfelelés vizsgálata,
  • az ajánlathoz szükséges dokumentumok listájának összeállítása, az elkészített ajánlat jogi és közbeszerzési szempontú megfelelőségének ellenőrzése.

dr. Pálinkás Csilla

Közbeszerzési tanácsadó

Tel.: +36 30 96 15 742
Email: csilla.palinkas@dhg.hu

Hasznos linkek és partner webldalak

4. Környezetvédelmi szempontok

Az Európai Unió több éve hangsúlyozza a zöld közbeszerzés jelentőségét.
A zöld közbeszerzés során az ajánlatkérő a beszerzési folyamat minden szakaszában figyelembe veszi a környezetvédelem szempontjait, és az életciklusuk során a környezetre lehető legkisebb hatást gyakorló megoldások keresésével és előnyben részesítésével ösztönzi a környezetbarát technológiák elterjedését és a környezetbarát termékek előállítását.
A zöld közbeszerzés alapját a termékek és szolgáltatások tekintetében meghatározott környezetvédelmi követelmények jelentik.

Az Európai Unió által felállított egységes zöld közbeszerzési követelményrendszer a zöld közbeszerzési eljárás alkalmazására leginkább megfelelőnek tartott 18 termék- és szolgáltatáscsoport tekintetében állapít meg előírásokat. Ezek a műszaki leírásban, az alkalmassági feltételek körében, a bírálati szempontok között, valamint a szerződés teljesítési feltételeinek megadásakor egyaránt felhasználhatóak.

A most megjelent új irányelv további eszközöket ad a tagállamok számára a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés érvényre juttatásához a közbeszerzés területén.

Ilyen eszköz például az életciklus-költség figyelembe vétele az értékelés során.
Az irányelv átdolgozza az értékelési szempontokat. Mind a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, mind az összességében legelőnyösebb ajánlat alkalmazása esetén a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztására kell törekedni. A nyertes ajánlatot költség-hatékonysági módszer alkalmazásával kell kiválasztani, amelyre példa az ún. életciklus-költség alapján történő kiválasztás.

Az életciklus-költség számítás egy beszerzés különböző megvalósítási változatainak összehasonlítására alkalmas módszer, mely figyelembe veszi a változatok teljes élettartam költségét, a vásárlástól, vagy a beruházás megkezdésétől az elemzett periódus végéig. Belátható, hogy hosszútávon ezzel a módszerrel nagyobb megtakarítás realizálható, így alkalmazásával valóban a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat választható ki. Az így kiválasztott termékek, szolgáltatások, vagy építési beruházások általában a környezetre is kevésbé károsak, mint az esetleg olcsóbb, de gyengébb minőségű és emiatt rövidebb élettartamú hasonló beszerzési tárgyak.

Az életciklus-költség gyakorlati alkalmazásához ugyanakkor megfelelő módszertan rendelkezésre állása szükséges. E körben szükség lehet olyan útmutatók, iránymutatások elfogadására, amely az egységes gyakorlati alkalmazást segíthetik elő.

1. Az új irányelvek

Az Európai Parlament és a Tanács 2014. év februárjában elfogadta a közbeszerzésekre vonatkozó új irányelveket:

–        a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014/24/EU irányelvet

–        a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014/25/EU irányelvet és

–        a koncessziós szerződésekről szóló 2014/23/EU irányelvet.

Az új irányelveket a tagállamoknak legkésőbb 2016. április 18. napjáig kell átültetniük a tagállami jogokba. Kivételt jelentenek ez alól az elektronikus közbeszerzésekre vonatkozó részek, melyeket a központosított ajánlatkérő szervek tekintetében 2017. április 18. napjáig, valamennyi ajánlatkérő szervezetre vonatkozóan pedig 2018. október 18. napjáig kell a tagállami jogok részévé tenni.

Mindezek alapján 2014 nyarán megkezdődött a koncepcióalkotás az új irányelvek figyelembe vételével készülő új közbeszerzési törvényről. A 2014. októberében megjelent koncepció alapján egyértelmű, hogy nem a meglévő közbeszerzési törvény újabb módosítására, hanem egy új törvény megalkotására kerül sor.

Az új közbeszerzési törvény várhatóan a 2015. második felében lép hatályba.

A koncepció az irányelvek alapján számos újítást tartalmaz. Ilyen például, hogy az eljárásokban nem a legalacsonyabb ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat, hanem a gazdaságilag és társadalmilag legelőnyösebb ajánlat lenne a nyertes, az ajánlatok értékelésénél emellett figyelemmel kellene lenni a teljes életciklusra jutó költségre is. Újdonság az innovációs partnerség bevezetése, valamint az e-kommunikáció és a közbeszerzési eljárások egyszerűsítése is. Ennek érdekében pl. javítaná a közbeszerzések előkészítését, csökkentené az ajánlattételi határidőket, ingyenessé és elektronikusan letölthetővé tenné a tender dokumentációkat

Cikksorozatunkban röviden bemutatjuk a koncepció újdonságait, kiemelve a közbeszerzések stratégiai célú felhasználására vonatkozó elképzeléseket, melyek az irányelvben is nagy hangsúlyt kapnak.

Az irányelv által elismert három nagy stratégiai cél: az innováció, a szociális célkitűzések (foglalkoztatás, munkahelyteremtés), valamint a fenntarthatóság (környezetvédelem).

Ki kell hangsúlyozni, hogy az irányelvben ezen szempontok figyelembevétele csak lehetőség, nem kötelezettség. Ennek oka, hogy az egyes ágazatok és piacok közötti jelentős eltérések miatt nem is lehetne általánosan kötelező érvényű előírásokat megállapítani.

A magyar közbeszerzési koncepció ezt az elvet követve lehetőséget biztosít a közbeszerzések stratégiai felhasználására oly módon, hogy az ahhoz szükséges eszköztárat biztosítja.

Emellett azonban várható, hogy ha nem is törvényi, de rendeleti szinten meghatározásra kerülnek olyan előírások, melyek az egyes ágazatokban kötelezően alkalmazandók lesznek.

Az Országgyűlés szeptember 22-én elfogadta az új közbeszerzésekről szóló törvényt

Az Országgyűlés szeptember 22-én elfogadta az új közbeszerzésekről szóló törvényt, amely 2015. november 1. napján lép hatályba. Honlapunkról, már a kihirdetést megelőzően letölthetik a hivatalos törvényszöveget.

HIVATALOS TÖRVÉNYSZÖVEG LETÖLTÉSE