4. Környezetvédelmi szempontok

Az Európai Unió több éve hangsúlyozza a zöld közbeszerzés jelentőségét.
A zöld közbeszerzés során az ajánlatkérő a beszerzési folyamat minden szakaszában figyelembe veszi a környezetvédelem szempontjait, és az életciklusuk során a környezetre lehető legkisebb hatást gyakorló megoldások keresésével és előnyben részesítésével ösztönzi a környezetbarát technológiák elterjedését és a környezetbarát termékek előállítását.
A zöld közbeszerzés alapját a termékek és szolgáltatások tekintetében meghatározott környezetvédelmi követelmények jelentik.

Az Európai Unió által felállított egységes zöld közbeszerzési követelményrendszer a zöld közbeszerzési eljárás alkalmazására leginkább megfelelőnek tartott 18 termék- és szolgáltatáscsoport tekintetében állapít meg előírásokat. Ezek a műszaki leírásban, az alkalmassági feltételek körében, a bírálati szempontok között, valamint a szerződés teljesítési feltételeinek megadásakor egyaránt felhasználhatóak.

A most megjelent új irányelv további eszközöket ad a tagállamok számára a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés érvényre juttatásához a közbeszerzés területén.

Ilyen eszköz például az életciklus-költség figyelembe vétele az értékelés során.
Az irányelv átdolgozza az értékelési szempontokat. Mind a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, mind az összességében legelőnyösebb ajánlat alkalmazása esetén a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztására kell törekedni. A nyertes ajánlatot költség-hatékonysági módszer alkalmazásával kell kiválasztani, amelyre példa az ún. életciklus-költség alapján történő kiválasztás.

Az életciklus-költség számítás egy beszerzés különböző megvalósítási változatainak összehasonlítására alkalmas módszer, mely figyelembe veszi a változatok teljes élettartam költségét, a vásárlástól, vagy a beruházás megkezdésétől az elemzett periódus végéig. Belátható, hogy hosszútávon ezzel a módszerrel nagyobb megtakarítás realizálható, így alkalmazásával valóban a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat választható ki. Az így kiválasztott termékek, szolgáltatások, vagy építési beruházások általában a környezetre is kevésbé károsak, mint az esetleg olcsóbb, de gyengébb minőségű és emiatt rövidebb élettartamú hasonló beszerzési tárgyak.

Az életciklus-költség gyakorlati alkalmazásához ugyanakkor megfelelő módszertan rendelkezésre állása szükséges. E körben szükség lehet olyan útmutatók, iránymutatások elfogadására, amely az egységes gyakorlati alkalmazást segíthetik elő.

1. Az új irányelvek

Az Európai Parlament és a Tanács 2014. év februárjában elfogadta a közbeszerzésekre vonatkozó új irányelveket:

–        a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014/24/EU irányelvet

–        a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014/25/EU irányelvet és

–        a koncessziós szerződésekről szóló 2014/23/EU irányelvet.

Az új irányelveket a tagállamoknak legkésőbb 2016. április 18. napjáig kell átültetniük a tagállami jogokba. Kivételt jelentenek ez alól az elektronikus közbeszerzésekre vonatkozó részek, melyeket a központosított ajánlatkérő szervek tekintetében 2017. április 18. napjáig, valamennyi ajánlatkérő szervezetre vonatkozóan pedig 2018. október 18. napjáig kell a tagállami jogok részévé tenni.

Mindezek alapján 2014 nyarán megkezdődött a koncepcióalkotás az új irányelvek figyelembe vételével készülő új közbeszerzési törvényről. A 2014. októberében megjelent koncepció alapján egyértelmű, hogy nem a meglévő közbeszerzési törvény újabb módosítására, hanem egy új törvény megalkotására kerül sor.

Az új közbeszerzési törvény várhatóan a 2015. második felében lép hatályba.

A koncepció az irányelvek alapján számos újítást tartalmaz. Ilyen például, hogy az eljárásokban nem a legalacsonyabb ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat, hanem a gazdaságilag és társadalmilag legelőnyösebb ajánlat lenne a nyertes, az ajánlatok értékelésénél emellett figyelemmel kellene lenni a teljes életciklusra jutó költségre is. Újdonság az innovációs partnerség bevezetése, valamint az e-kommunikáció és a közbeszerzési eljárások egyszerűsítése is. Ennek érdekében pl. javítaná a közbeszerzések előkészítését, csökkentené az ajánlattételi határidőket, ingyenessé és elektronikusan letölthetővé tenné a tender dokumentációkat

Cikksorozatunkban röviden bemutatjuk a koncepció újdonságait, kiemelve a közbeszerzések stratégiai célú felhasználására vonatkozó elképzeléseket, melyek az irányelvben is nagy hangsúlyt kapnak.

Az irányelv által elismert három nagy stratégiai cél: az innováció, a szociális célkitűzések (foglalkoztatás, munkahelyteremtés), valamint a fenntarthatóság (környezetvédelem).

Ki kell hangsúlyozni, hogy az irányelvben ezen szempontok figyelembevétele csak lehetőség, nem kötelezettség. Ennek oka, hogy az egyes ágazatok és piacok közötti jelentős eltérések miatt nem is lehetne általánosan kötelező érvényű előírásokat megállapítani.

A magyar közbeszerzési koncepció ezt az elvet követve lehetőséget biztosít a közbeszerzések stratégiai felhasználására oly módon, hogy az ahhoz szükséges eszköztárat biztosítja.

Emellett azonban várható, hogy ha nem is törvényi, de rendeleti szinten meghatározásra kerülnek olyan előírások, melyek az egyes ágazatokban kötelezően alkalmazandók lesznek.

Az Országgyűlés szeptember 22-én elfogadta az új közbeszerzésekről szóló törvényt

Az Országgyűlés szeptember 22-én elfogadta az új közbeszerzésekről szóló törvényt, amely 2015. november 1. napján lép hatályba. Honlapunkról, már a kihirdetést megelőzően letölthetik a hivatalos törvényszöveget.

HIVATALOS TÖRVÉNYSZÖVEG LETÖLTÉSE

A 2014–2020 KÖZÖTTI EURÓPAI UNIÓS FEJLESZTÉSI IDŐSZAKBAN VÉGREHAJTANDÓ OPERATÍV PROGRAMOK PRIORITÁSAI

A Kormány 1143/2013. (III. 21.) Korm. határozatával a Magyar Közlöny 47. számában kihirdette a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési időszakban végrehajtandó operatív programok prioritásainak indikatív – a további tervezés alapjául szolgáló – struktúráját, egyúttal felhívta a szaktárcákat, hogy dolgozzák ki az alábbi prioritási tengelyek mentén saját Operatív Programjuk első tervezetét 2013. március 31. napjáig:

1./ Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program – az „infokommunikációs technológia fejlesztése”

• versenyképes kis- és középvállalkozási szektor, ipari termelés, szolgáltatások és hálózatok,
• kreativitás és tudásgazdaság fejlesztése, innováció és kutatás-fejlesztés (K+F),
• infokommunikációs technológia fejlesztése,
• rekreációs, egészségügyi szolgáltatások és turizmusfejlesztés,
• kiemelt térségi és közösségi gazdaságfejlesztés,
• foglalkoztatás ösztönzése és üzleti környezet fejlesztése,
• technikai segítségnyújtás

2./ Intelligens Közlekedésfejlesztés Operatív Program

• a nemzetközi (TEN-T) közúti elérhetőség javítása,
• a nemzetközi (TEN-T) vasúti és vízi úti elérhetőség javítása,
• a regionális közúti elérhetőség és közlekedésbiztonság javítása,
• a regionális vasúti elérhetőség és energiahatékonyság javítása,
• integrált, fenntartható elővárosi mobilitási rendszerek fejlesztése a nagyvárosokban,
• technikai segítségnyújtás

3./ Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program

• az infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén,
• a fejlesztések a társadalmi befogadás érdekében,
• az infrastrukturális beruházások az oktatás és kultúra területén,
• az oktatási, kulturális fejlesztések,
• a közigazgatási infrastruktúra feltételeinek javítása,
• a kutatási fejlesztések,
• technikai segítségnyújtás

4./ Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program a nemzetgazdasági miniszter koordinációja mellett

• a klímaváltozásra történő felkészülés,
• a vízi közmű szolgáltatás fejlesztése,
• a vízvédelemmel, a hulladékgazdálkodással, a levegőminőséggel és a zajvédelemmel kapcsolatos fejlesztések,
• a természetvédelmi és élővilág-védelmi fejlesztések,
• a megújuló energiaforrások alkalmazása, energetikai és energiahatékonysági fejlesztések,
• az energetikai, környezetügyi kutatás-fejlesztés és innováció (K+F+I), szemléletformálás,
• a technikai segítségnyújtás

5./ Versenyképes Közép-Magyarország Operatív

• az intelligens és tudásalapú növekedés – versenyképes gazdaság-, valamint kis- és középvállalkozás (KKV) fejlesztés,
• az integrált települési és közösségi infrastruktúra-fejlesztés,
• a térségi integrált közösségvezérelt fejlesztési programok Pest megyei városokra és térségeikre (CLLD),
• a tudásgazdaságot, társadalmi befogadást és foglalkoztathatóságot szolgáló programok,
• a technikai segítségnyújtás

6./ Terület- és Településfejlesztési Operatív Program

• megyei szintű decentralizált gazdaságfejlesztési, közszolgáltatás-fejlesztési és speciális térségi programok,
• nagyvárosi térségek integrált településfejlesztési, foglalkoztatási és életminőség javító programjai (megyei jogú városok és térségeik),
• kisváros-térségi közösségvezérelt integrált fejlesztési programok (CLLD típusú programok),
• decentralizált társadalmi befogadást és foglalkoztathatóságot szolgáló programok,
• technikai segítségnyújtás

7./ Magyar Halászati Operatív Program

• a fenntartható és erőforrás-hatékony halászat és akvakultúra előmozdítása, beleértve az ezekhez kapcsolódó feldolgozást is,
• az innovatív, versenyképes és tudásalapú halászat és akvakultúra előmozdítása, beleértve az ezekhez kapcsolódó feldolgozást is,
• a közös halászati politika végrehajtásának előmozdítása,
• a foglalkoztatás és a területi kohézió növelése,
• technikai segítségnyújtás

8. Vidékfejlesztési Program

• a tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdáságban, az erdészetben és a vidéki térségekben,
• a versenyképesség fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa esetében és a mezőgazdasági üzemek életképességének javítása,
• az élelmiszerlánc szervezésének és a kockázatkezelésnek a mezőgazdaság terén történő előmozdítása,
• a mezőgazdaságtól és az erdészettől függő ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása,
• az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony széndioxid kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági,
• az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatban,
• a társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés, szociális szövetkezetek és önellátó gazdálkodás támogatása a vidéki térségekben

9./ Koordinációs Operatív Program

10./ Fentieken túl felhívta

• a nemzetgazdasági minisztert, hogy folytasson egyeztetést az Európai Bizottsággal az egyes programok prioritásairól,

• felhívta a nemzetgazdasági minisztert, hogy az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások tapasztalatai alapján – az érintett miniszterek közreműködésével – terjessze a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság elé a programok első tervezetét.