Nyílt, vagy meghívásos eljárás?

Ügyfeleink gyakran keresnek meg azzal, hogy meghívásos eljárást szeretnének indítani.

A közbeszerzési törvényben erre is van lehetőség, de a megbízók általában a 4 ajánlattevő „meghívásával” induló, Kbt. 115. § szerinti nyílt eljárásra gondolnak.

Az új Kbt. biztosította lehetőség 18 millió Ft nettó érték alatti árubeszerzéseknél és szolgáltatásmegrendeléseknél, valamint 100 millió Ft alatti építési beruházásoknál alkalmazható.

Egyszerűsége abban rejlik, hogy sem hirdetmény, sem összefoglaló tájékoztatás közzététele nem szükséges, ajánlatkérő az általa kiválasztott 4 ajánlattevőnek küldheti ki az ajánlattételi felhívást. Ebben nem kell meghatározni alkalmassági feltételeket és nincs a törvényben előírt kötelező ajánlattételi határidő sem.

Az eljárás előkészítése, a dokumentumok összeállítása, az ajánlatok bontása, értékelése a más eljárásoknál megszokott szabályok szerint történik, de kétség kívül ez a leggyorsabban és legolcsóbban lebonyolítható eljárásfajta.

További információért keresse a DHG Ügyvédi Irodát, dr. Pálinkás Csilla, felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót.

4. Környezetvédelmi szempontok

Az Európai Unió több éve hangsúlyozza a zöld közbeszerzés jelentőségét.
A zöld közbeszerzés során az ajánlatkérő a beszerzési folyamat minden szakaszában figyelembe veszi a környezetvédelem szempontjait, és az életciklusuk során a környezetre lehető legkisebb hatást gyakorló megoldások keresésével és előnyben részesítésével ösztönzi a környezetbarát technológiák elterjedését és a környezetbarát termékek előállítását.
A zöld közbeszerzés alapját a termékek és szolgáltatások tekintetében meghatározott környezetvédelmi követelmények jelentik.

Az Európai Unió által felállított egységes zöld közbeszerzési követelményrendszer a zöld közbeszerzési eljárás alkalmazására leginkább megfelelőnek tartott 18 termék- és szolgáltatáscsoport tekintetében állapít meg előírásokat. Ezek a műszaki leírásban, az alkalmassági feltételek körében, a bírálati szempontok között, valamint a szerződés teljesítési feltételeinek megadásakor egyaránt felhasználhatóak.

A most megjelent új irányelv további eszközöket ad a tagállamok számára a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés érvényre juttatásához a közbeszerzés területén.

Ilyen eszköz például az életciklus-költség figyelembe vétele az értékelés során.
Az irányelv átdolgozza az értékelési szempontokat. Mind a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, mind az összességében legelőnyösebb ajánlat alkalmazása esetén a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztására kell törekedni. A nyertes ajánlatot költség-hatékonysági módszer alkalmazásával kell kiválasztani, amelyre példa az ún. életciklus-költség alapján történő kiválasztás.

Az életciklus-költség számítás egy beszerzés különböző megvalósítási változatainak összehasonlítására alkalmas módszer, mely figyelembe veszi a változatok teljes élettartam költségét, a vásárlástól, vagy a beruházás megkezdésétől az elemzett periódus végéig. Belátható, hogy hosszútávon ezzel a módszerrel nagyobb megtakarítás realizálható, így alkalmazásával valóban a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat választható ki. Az így kiválasztott termékek, szolgáltatások, vagy építési beruházások általában a környezetre is kevésbé károsak, mint az esetleg olcsóbb, de gyengébb minőségű és emiatt rövidebb élettartamú hasonló beszerzési tárgyak.

Az életciklus-költség gyakorlati alkalmazásához ugyanakkor megfelelő módszertan rendelkezésre állása szükséges. E körben szükség lehet olyan útmutatók, iránymutatások elfogadására, amely az egységes gyakorlati alkalmazást segíthetik elő.

3. Szociális szempontok

Az Európai Unió folyamatosan szorgalmazza a szociálisan felelős közbeszerzések elterjedését.
A szociálisan felelős közbeszerzés (socially responsible public procurement – SRPP) olyan beszerzési tevékenységet takar, amelynek során figyelembe veszik a következő szociális szempontok legalább egyikét: munkalehetőség, tisztességes munka, a szociális és munkajogok tiszteletben tartása, társadalmi befogadás (ideértve a fogyatékkal élőkét is), esélyegyenlőség, hozzáférhetőség és minden felhasználó számára alkalmas kialakítás; emellett mérlegelnek fenntarthatósági kritériumokat is, és az önkéntes társadalmi felelősségvállalást szélesebb körben alkalmazzák.

Az új közbeszerzési irányelvek ennek mentén szélesebb lehetőséget biztosítanak a foglalkoztatási, társadalmi integrációs és egyéb szociális célok közbeszerzésekben történő érvényesítésére.

Ennek egyik formáját a jelenleg hatályos Kbt. is tartalmazza, az ún. fenntartott szerződések intézményét. Ez alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntarthatja olyan védett munkahelyek számára, melyek több mint 50%-ban foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű munkavállalókat, illetve fogyatékos munkavállalókat.
A szociálisan felelős közbeszerzések alkalmazásának elősegítésére a védett foglalkoztatók termékeit és elérhetőségét összegező ingyenes, nyilvános adatbázis jött létre, melyhez bármely védett foglalkoztató csatlakozhat.

Az új koncepció kiterjeszti a jelenlegi szabályozást olyan gazdasági szereplőkre is, amelyek célja hátrányos helyzetű személyek társadalmi és szakmai integrációja. Előírható lesz az is, hogy a szerződéseket védett munkahely-teremtési programok keretében kell teljesíteni. Ennek feltétele, hogy az ilyen gazdasági szereplők vagy programok alkalmazottainak legalább 30 %-a fogyatékossággal élő vagy hátrányos helyzetű személy legyen.

Szociális szempontok érvényesíthetők lesznek akkor is, ha a versenyben egyébként nem csak a fentiek szerint meghatározott speciális szervezetek vehetnek részt, hanem minden gazdasági szereplő.
Ezekben az eljárásokban a műszaki leírás tartalmazhat szociális célú feltételeket, melyek teljesítése kötelező az ajánlattevők számára, vagy értékelési szempontként kerülhet megadásra szociális szempont, például a fogyatékkal élők bevonása a teljesítésbe, a fiatalok foglalkoztatásának elősegítése, vagy a tartós munkanélküliek elhelyezkedési esélyeinek növelése.

A szociális szempontok másik aspektusa, mikor a beszerzés tárgyának a meghatározása történik ezek figyelembe vételével. A hozzáférhetőséget például gyakran megjelölik a beszerzendő áruk, szolgáltatások jellemzőjeként. Ilyen például, hogy egy épület építése, vagy felújítása során a műszaki leírás tartalmazza annak akadálymentessé tételét, vagy, hogy számítógép beszerzésekor előírják, hogy az alkalmas legyen fogyatékkal élők általi használatra is.
A közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok ugyanakkor inkább a beszerzés módjával foglalkoznak, semmint azzal, hogy az ajánlatkérők mit vásárolnak. Emiatt a szerződés tárgyát önmagában egyik közbeszerzési irányelv sem korlátozza, azonban az esélyegyenlőség szabályát mindenkor szem előtt kell tartani.

2. Innováció támogatása

Az Európai Unió aktívan támogatja az innovációs célú közbeszerzést számos olyan, az Európa 2020 stratégiához kapcsolódó szakpolitikával, amely az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célozza meg.

Az új irányelv bevezeti az innováció fogalmát.
Az innováció olyan új vagy jelentős mértékben továbbfejlesztett termék, szolgáltatás vagy
folyamat – beleértve többek között a termelési, építési, illetve konstrukciós folyamatokat –,
új marketingmódszer, vagy új szervezési mód megvalósítása az üzleti gyakorlatban, amelynek
célja, hogy elősegítse a társadalmi kihívások leküzdését.

A jelenleg hatályos közbeszerzési törvényben is a kivételi körbe tartozik a kutatás-fejlesztési szolgáltatás megrendelése. Az új koncepció megtartja ezt a rendelkezést, bevezet azonban egy új eljárástípust, az innovációs partnerséget.
Ez olyan esetekben lesz alkalmazható, amikor olyan termék, szolgáltatás, vagy építési beruházás iránti igény merül fel, ami nem valósítható meg a piacon jelenleg ismert módszerekkel. Az ajánlatkérői igényeket új fejlesztésekkel lehet kielégíteni oly módon, hogy egy, a tárgyalásos eljáráshoz hasonló eljárást követően a felek ún. partnerségi szerződést írnak alá. A szerződés végrehajtása maga a kutatás-fejlesztési szakasz, melynek során az ajánlatkérő igényeinek megfelelő fejlesztés létrejön.

Az eljárástípus előnye, hogy szorosabb együttműködést tesz lehetővé a piaccal a követelmények pontosítása és a szerződés odaítélése céljából. Hátránya, hogy hosszabb időt vehet igénybe, de megfelelő előkészítés után ez az időintervallum csökkenthető.

Az eljárásban alkalmazható módszer például a „változatok” benyújtásának lehetővé tétele, illetve a funkcionális vagy teljesítményalapú műszaki leírás, mely lehetővé teszi, hogy az ajánlattevők megoldásokat javasoljanak.

Az innovációs partnerség tehát olyan szakaszos szerződés odaítélését teszi lehetővé, amely a kutatás – fejlesztéstől a kész áruk vagy szolgáltatások kereskedelmi méretekben történő beszerzéséig az összes szakaszt magában foglalja, minden egyes szakaszban egy vagy több gazdasági szereplő közreműködésével.

1. Az új irányelvek

Az Európai Parlament és a Tanács 2014. év februárjában elfogadta a közbeszerzésekre vonatkozó új irányelveket:

–        a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014/24/EU irányelvet

–        a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014/25/EU irányelvet és

–        a koncessziós szerződésekről szóló 2014/23/EU irányelvet.

 

Az új irányelveket a tagállamoknak legkésőbb 2016. április 18. napjáig kell átültetniük a tagállami jogokba. Kivételt jelentenek ez alól az elektronikus közbeszerzésekre vonatkozó részek, melyeket a központosított ajánlatkérő szervek tekintetében 2017. április 18. napjáig, valamennyi ajánlatkérő szervezetre vonatkozóan pedig 2018. október 18. napjáig kell a tagállami jogok részévé tenni.

Mindezek alapján 2014 nyarán megkezdődött a koncepcióalkotás az új irányelvek figyelembe vételével készülő új közbeszerzési törvényről. A 2014. októberében megjelent koncepció alapján egyértelmű, hogy nem a meglévő közbeszerzési törvény újabb módosítására, hanem egy új törvény megalkotására kerül sor.

Az új közbeszerzési törvény várhatóan a 2015. második felében lép hatályba.

A koncepció az irányelvek alapján számos újítást tartalmaz. Ilyen például, hogy az eljárásokban nem a legalacsonyabb ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat, hanem a gazdaságilag és társadalmilag legelőnyösebb ajánlat lenne a nyertes, az ajánlatok értékelésénél emellett figyelemmel kellene lenni a teljes életciklusra jutó költségre is. Újdonság az innovációs partnerség bevezetése, valamint az e-kommunikáció és a közbeszerzési eljárások egyszerűsítése is. Ennek érdekében pl. javítaná a közbeszerzések előkészítését, csökkentené az ajánlattételi határidőket, ingyenessé és elektronikusan letölthetővé tenné a tender dokumentációkat

Cikksorozatunkban röviden bemutatjuk a koncepció újdonságait, kiemelve a közbeszerzések stratégiai célú felhasználására vonatkozó elképzeléseket, melyek az irányelvben is nagy hangsúlyt kapnak.

Az irányelv által elismert három nagy stratégiai cél: az innováció, a szociális célkitűzések (foglalkoztatás, munkahelyteremtés), valamint a fenntarthatóság (környezetvédelem).

Ki kell hangsúlyozni, hogy az irányelvben ezen szempontok figyelembevétele csak lehetőség, nem kötelezettség. Ennek oka, hogy az egyes ágazatok és piacok közötti jelentős eltérések miatt nem is lehetne általánosan kötelező érvényű előírásokat megállapítani.

A magyar közbeszerzési koncepció ezt az elvet követve lehetőséget biztosít a közbeszerzések stratégiai felhasználására oly módon, hogy az ahhoz szükséges eszköztárat biztosítja.

Emellett azonban várható, hogy ha nem is törvényi, de rendeleti szinten meghatározásra kerülnek olyan előírások, melyek az egyes ágazatokban kötelezően alkalmazandók lesznek.

Az Országgyűlés szeptember 22-én elfogadta az új közbeszerzésekről szóló törvényt

Az Országgyűlés szeptember 22-én elfogadta az új közbeszerzésekről szóló törvényt, amely 2015. november 1. napján lép hatályba. Honlapunkról, már a kihirdetést megelőzően letölthetik a hivatalos törvényszöveget