1. Az új irányelvek

Az Európai Parlament és a Tanács 2014. év februárjában elfogadta a közbeszerzésekre vonatkozó új irányelveket:

–        a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014/24/EU irányelvet

–        a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014/25/EU irányelvet és

–        a koncessziós szerződésekről szóló 2014/23/EU irányelvet.

 

Az új irányelveket a tagállamoknak legkésőbb 2016. április 18. napjáig kell átültetniük a tagállami jogokba. Kivételt jelentenek ez alól az elektronikus közbeszerzésekre vonatkozó részek, melyeket a központosított ajánlatkérő szervek tekintetében 2017. április 18. napjáig, valamennyi ajánlatkérő szervezetre vonatkozóan pedig 2018. október 18. napjáig kell a tagállami jogok részévé tenni.

Mindezek alapján 2014 nyarán megkezdődött a koncepcióalkotás az új irányelvek figyelembe vételével készülő új közbeszerzési törvényről. A 2014. októberében megjelent koncepció alapján egyértelmű, hogy nem a meglévő közbeszerzési törvény újabb módosítására, hanem egy új törvény megalkotására kerül sor.

Az új közbeszerzési törvény várhatóan a 2015. második felében lép hatályba.

A koncepció az irányelvek alapján számos újítást tartalmaz. Ilyen például, hogy az eljárásokban nem a legalacsonyabb ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat, hanem a gazdaságilag és társadalmilag legelőnyösebb ajánlat lenne a nyertes, az ajánlatok értékelésénél emellett figyelemmel kellene lenni a teljes életciklusra jutó költségre is. Újdonság az innovációs partnerség bevezetése, valamint az e-kommunikáció és a közbeszerzési eljárások egyszerűsítése is. Ennek érdekében pl. javítaná a közbeszerzések előkészítését, csökkentené az ajánlattételi határidőket, ingyenessé és elektronikusan letölthetővé tenné a tender dokumentációkat

Cikksorozatunkban röviden bemutatjuk a koncepció újdonságait, kiemelve a közbeszerzések stratégiai célú felhasználására vonatkozó elképzeléseket, melyek az irányelvben is nagy hangsúlyt kapnak.

Az irányelv által elismert három nagy stratégiai cél: az innováció, a szociális célkitűzések (foglalkoztatás, munkahelyteremtés), valamint a fenntarthatóság (környezetvédelem).

Ki kell hangsúlyozni, hogy az irányelvben ezen szempontok figyelembevétele csak lehetőség, nem kötelezettség. Ennek oka, hogy az egyes ágazatok és piacok közötti jelentős eltérések miatt nem is lehetne általánosan kötelező érvényű előírásokat megállapítani.

A magyar közbeszerzési koncepció ezt az elvet követve lehetőséget biztosít a közbeszerzések stratégiai felhasználására oly módon, hogy az ahhoz szükséges eszköztárat biztosítja.

Emellett azonban várható, hogy ha nem is törvényi, de rendeleti szinten meghatározásra kerülnek olyan előírások, melyek az egyes ágazatokban kötelezően alkalmazandók lesznek.